Lipicai ménes - Csipkéskút, Szilvásvárad - kastélyszálló

A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor a mai szlovéniai Lipicán Habsburg Károly főherceg ménest alapított. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A fajta ősei között vannak kemény természetű hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat alapított, s a tenyésztés ezekre épül.
A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra. Forrás: Wikipedia

 

A szilvásváradi ménes létszáma évtizedek óta 250 körül mozog, ebből a tenyészkancák száma 65-70. A lovak három külön ménest alkotnak, az anyakanca-, az évjárati mén- és kancacsikó ménest.
Az anyakanca ménes a szopós csikókkal Szilvásváradon van. Az 1–3 éves korú csődörcsikók ménese a Bükk-fennsíkon, Csipkéskúton található, ezenkívül a növendék kancacsikók alkotnak még egy külön ménest Szána-völgyben.
A három ménesből kettő látogatható: az anyakanca ménes és a növendék csődörcsikók ménese.
Az anyakanca méneshez fogatos látogatásokat szervezünk, míg a Bükk - fennsíkon legelő csődörcsikókhoz kerékpárral illetve gyalogosan juthatnak fel, miután a telep a Bükki Nemzeti Park területén belül helyezkedik el. Forrás: Szilvásváradi Ménesgazdaság